Általános és középsuliban szavaló voltam, szerettem a verseket és a szereplést is, sőt a díjak után mindig kaptam egy potya ötöst. Szóval kellemest a hasznossal… A memóriám viszont sose volt túl jó, és mindig mindent inkább értelemmel tanultam, így az általam szavalt verseket a közönség általában kissé átköltve hallhatta. Egy alkalommal viszont teljesen elfelejtettem a szöveget. Egy Babits versről volt szó (nem emlékszem már a címére). Annyira összetett vers volt, hogy teljesen összezavarodtam. A közepén véletlenül újrakezdtem és amikor rájöttem mi történt, nem tudtam már visszaugrani. Gondolom mondanom sem kell, úgy éreztem, hogy egy életre befejeztem Babitssal. Most, a magyar irodalom jeles alakjairól szóló sorozatommal ezt szeretném megcáfolni…
Használjátok, terjesszétek!
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: